Módosul a Polgári Törvénykönyv: társasági jog és a tagi felelősség

2026. március 1-jén jelentős változások lépnek hatályba a Polgári Törvénykönyvben, amelyek a gazdasági társaságok működését és a tagok felelősségét is közvetlenül érintik. Az Országgyűlés 2025 decemberében fogadta el a 2013. évi V. törvényt módosító jogszabályt, amely több mint egy évtized jogalkalmazási tapasztalataira reagál.

A módosítások célja egyértelmű: a gyakorlatban felmerült jogértelmezési bizonytalanságok megszüntetése, az egységesebb jogalkalmazás elősegítése és a jogbiztonság erősítése. Bár a változtatások több jogterületet is érintenek – személyi jogot, kötelmi jogot, öröklési jogot –, a társasági jogi módosítások kiemelt figyelmet érdemelnek, mivel közvetlen hatással vannak a vállalkozások mindennapi működésére és kockázataira.

Miért volt szükség a módosításokra?

A Polgári Törvénykönyv 2014-es hatálybalépése óta eltelt időszakban számos kérdésben alakult ki eltérő bírói gyakorlat, különösen a gazdasági társaságok tagjainak felelőssége, a vezető tisztségviselők helytállása, valamint a társaság és a tagok közötti jogviszonyok terén. A jogalkotó célja ezeknek az ellentmondásoknak a feloldása és a kiszámíthatóbb jogi környezet megteremtése volt.

A társasági jogi változások súlypontjai

A módosítások egyik központi eleme a tagi felelősség pontosítása és szigorítása bizonyos esetekben. A jogalkotó egyértelműbb szabályokat kíván adni arra, hogy mikor és milyen feltételek mellett vonható felelősségre a társaság tagja vagy vezető tisztségviselője a társaság kötelezettségeiért, különösen akkor, ha a társaság fizetésképtelenné válik.

Fontos hangsúlyt kap a visszaélésszerű joggyakorlás tilalma is. A módosítások célja, hogy ne lehessen a korlátozott felelősség intézményét a hitelezők rovására, jogellenes módon kihasználni. Ennek megfelelően a bíróságok számára világosabb törvényi felhatalmazás születik arra, hogy indokolt esetben áttörjék a társaság és a tag közötti felelősségi falat.

Változik a vezető tisztségviselők megítélése is

A módosítások érintik a vezető tisztségviselők felelősségének megítélését is, különösen a társaság megszűnését megelőző időszakban tanúsított magatartásuk tekintetében. A jövőben még nagyobb jelentősége lesz annak, hogy a vezető tisztségviselő a társaság érdekeit, valamint a hitelezők jogos érdekeit is szem előtt tartva járjon el.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a döntések dokumentálása, az üzleti kockázatok megfelelő mérlegelése és a jogszerű működés nem pusztán jó gyakorlat, hanem jogi kockázatcsökkentő tényezővé válik.

Mire érdemes most figyelniük a vállalkozásoknak?

A 2026. március 1-jei hatálybalépésig még van idő, de a felkészülést nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni. Indokolt lehet a társasági szerződések, alapító okiratok, belső szabályzatok és vezetői felelősségi struktúrák felülvizsgálata annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek az új szabályozással.

A változások különösen érinthetik:

• a korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok tagjait,

• a vezető tisztségviselőket,

• valamint azokat a vállalkozásokat, amelyek fokozott pénzügyi vagy hitelezői kockázatnak vannak kitéve.

A Polgári Törvénykönyv 2026 márciusában hatályba lépő módosításai nem pusztán technikai jellegű változtatások, hanem a társasági jogi felelősségi rendszer újragondolását is jelentik. A jogalkotó szándéka világos: erősíteni a jogbiztonságot, ugyanakkor visszaszorítani a visszaéléseket, és nagyobb felelősséget telepíteni azokra, akik ténylegesen irányítják a gazdasági társaságok működését.

A Dr. Koncz Ügyvédi Iroda tapasztalatai szerint a jogszabályi változásokra való időben történő reagálás jelentősen csökkentheti a későbbi jogviták és felelősségi kockázatok esélyét.

⚠️ Jogi nyilatkozat

A jelen cikk kizárólag általános tájékoztatási célt szolgál, nem minősül jogi tanácsadásnak, és nem helyettesíti az egyedi ügyre szabott jogi konzultációt. A cikkben foglalt információk alapján hozott döntésekért a Dr. Koncz Ügyvédi Iroda semmilyen felelősséget nem vállal.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a cikk 2026. januárjában készült, így a jogszabályi környezet időközben változhat, a hivatkozott rendelkezések módosulhatnak vagy hatályukat veszíthetik. Minden konkrét jogi kérdésben javasolt szakemberrel történő egyeztetés.