Közjegyző előtti egyezség - sok jogvita pereskedés nélkül is rendezhető

Egy üzleti, pénzügyi vagy magánjogi konfliktus kialakulásakor sokan rögtön a bírósági eljárásra gondolnak. Pedig számos olyan jogvita létezik, amelyben nincs feltétlenül szükség hosszadalmas pereskedésre. Ha a felek között megvan a megegyezési szándék, a közjegyző előtti egyezség gyorsabb és kiszámíthatóbb lehetőséget teremthet a konfliktus lezárására. Ennek különösen nagy jelentősége lehet olyan ügyekben, ahol a vita elhúzódása mindkét fél számára komoly pénzügyi vagy üzleti hátrányt jelent. A bírósági eljárás hónapokig, összetettebb esetekben akár évekig is tarthat, miközben folyamatosan növekedhetnek a jogi és egyéb kapcsolódó költségek. Egy vállalkozás számára mindehhez hozzáadódhat a bizonytalan követelésállomány, a lekötött erőforrások és egy fontos üzleti kapcsolat elvesztésének kockázata is.

A közjegyző előtti egyezség ezzel szemben arra épül, hogy a felek maguk találják meg a számukra elfogadható megoldást. Ha pedig a megállapodás megfelel a jogszabályi feltételeknek, olyan joghatással rendelkező egyezség születhet, amely véglegesen lezárhatja a vitát, és szükség esetén végrehajtható is.

A pereskedés komoly idő- és költségterhet jelenthet

Magyarországon egyetlen év alatt közel 130 ezer polgári, családjogi, gazdasági és munkaügyi peres eljárás indult. Bár az ügyek egy része viszonylag gyorsan lezárul, az elsőfokú eljárások több mint fele három hónapnál tovább tart. A járásbírósági ügyek megközelítőleg tizedénél, a törvényszékeken folyó ügyek körülbelül ötödénél legalább egy év szükséges az elsőfokú döntés megszületéséhez. Amennyiben valamelyik fél fellebbez, a jogerős lezárásra ennél lényegesen tovább kell várni.

A pereskedés ráadásul pénzügyi szempontból is megterhelő lehet. A feleknek számolniuk kell az eljáráshoz kapcsolódó költségekkel, a jogi képviselettel, bizonyos esetekben szakértői díjakkal, valamint azzal a gazdasági bizonytalansággal, amely addig fennmarad, amíg nem születik végleges döntés. Éppen ezért egyre nagyobb jelentősége van a peren kívüli vitarendezésnek. A mediáció, a fogyasztói békéltetés és a pénzügyi békéltetés mellett a közjegyző előtti egyezség is olyan lehetőség, amely bizonyos ügyekben kiválthatja a bírósági pert. A 2024-es és 2025-ös rendelkezésre álló adatok szerint körülbelül 18 ezer ügyben sikerült per nélkül megállapodásra jutni.

Mit jelent a közjegyző előtti egyezség?

A közjegyző előtti egyezség lényege, hogy a vitában álló felek nem a bíróságtól várják a konfliktus eldöntését, hanem saját maguk alakítják ki a mindkét oldal számára elfogadható feltételeket. A közjegyző tehát nem azt dönti el, hogy a konfliktusban kinek van igaza. Az eljárás alapfeltétele, hogy a felek között már legyen olyan közös álláspont, amelyre az egyezség felépíthető. Ez lényeges különbség a hagyományos bírósági eljáráshoz képest. Egy perben végső soron a bíróság hoz döntést a jogvitáról, így valamelyik fél akár számára kifejezetten kedvezőtlen eredménnyel is szembesülhet. Az egyezség tartalmát ezzel szemben maguk az érintettek határozzák meg. Ha a megállapodás megfelel a törvényi követelményeknek, a közjegyző jóváhagyhatja azt. Az így létrejövő egyezség jogerősen lezárja az adott jogvitát, és az egyezséggel rendezett kérdés később nem tehető ismét per tárgyává.

Miért több egy közjegyzői egyezség egy egyszerű megállapodásnál?

Egy konfliktus természetesen közjegyző nélkül is végződhet kompromisszummal. A felek megállapodhatnak egymással közvetlenül, ügyvédi tárgyalás eredményeként, mediáció során vagy békéltető testület előtt. A gyakorlati probléma akkor jelentkezhet, amikor valamelyik fél később mégsem teljesíti azt, amit vállalt. A közjegyző előtt létrejött egyezség egyik legfontosabb előnye ezért a végrehajthatóság. Amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak, a jogosultnak a másik fél nemteljesítése esetén nem kell újabb pert indítania azért, hogy először megszerezzen egy végrehajtható döntést.

Ez például egy tartozás rendezésénél különösen fontos. Hiába állapodik meg a két fél abban, hogy az adós meghatározott időpontig vagy részletekben fizet, ha később a vállalását nem teljesíti. Egy megfelelően létrehozott közjegyzői egyezség jelentősen erősebb jogi pozíciót teremthet ilyen helyzetben.

Akár egy nap alatt is megszülethet a jogerős egyezség

A közjegyző előtti eljárás gyorsasága nagymértékben attól függ, hogy a felek mennyire előkészített megállapodással érkeznek. Ha minden lényeges kérdést korábban tisztáztak, az egyezség feltételeit pontosan meghatározták, és a szükséges dokumentumok rendelkezésre állnak, ideális esetben akár egyetlen nap alatt létrejöhet a jogerős megállapodás. Ez jelentős különbséget jelenthet egy olyan bírósági perhez képest, amelynek végleges lezárására hónapokat vagy akár éveket kell várni. A gyorsaság ugyanakkor nem jelenti azt, hogy bármilyen informális megállapodás automatikusan elfogadható. A közjegyző ellenőrzi többek között, hogy a megállapodás megfelel-e a jogszabályoknak, pontosan meghatározhatók-e a rendezett kérdések, illetve megfelelően szerepelnek-e benne a vállalt kötelezettségek.

Milyen ügyekben lehet különösen hasznos a közjegyző előtti egyezség?

A közjegyzői egyezség elsősorban olyan vagyonjogi konfliktusokban jelenthet megoldást, amelyeknél mindkét fél számára elfogadható kompromisszum alakítható ki.

Tipikus példát jelentenek az építőipari és vállalkozási jogviták. Egy kivitelezés során könnyen kialakulhat nézeteltérés a munka minősége, a késedelmes teljesítés, a vállalkozói díj, a pótmunkák vagy az elszámolás miatt. Ha azonban a megrendelő és a vállalkozó képes megállapodni például egy csökkentett vállalkozói díjban, javításban, határidőben vagy részletfizetésben, nem feltétlenül indokolt éveken keresztül pereskedniük.

Hasonló lehet a helyzet tartozások és pénzügyi követelések esetében. A felek megállapodhatnak a fennálló tartozás pontos összegében, a fizetési határidőben vagy akár részletfizetésben. Szóba kerülhet az egyezség kártérítési követeléseknél, ingatlantulajdonosok közötti vagyoni konfliktusoknál, bizonyos öröklési igények rendezésekor, valamint házassági és élettársi vagyonjogi kérdéseknél is.

Cégek számára különösen sokba kerülhet egy elhúzódó jogvita

Egy vállalkozás szempontjából egy jogvita költségét nem lehet kizárólag az ügyvédi munkadíj vagy az eljárási költségek alapján meghatározni. Ha például egy jelentős összegű követelés sorsa bizonytalan, az hatással lehet a vállalkozás pénzügyi tervezésére és likviditására. A vezetőknek és munkatársaknak időt kell fordítaniuk az ügyre, dokumentumokat kell előkészíteniük, szakértőkkel kell egyeztetniük, miközben az sem biztos, hogy a jogerős ítélet után a követelés ténylegesen megtérül.

Egy üzleti vita ráadásul a partneri kapcsolatot is károsíthatja. Elképzelhető, hogy két vállalkozás között egyetlen szerződés teljesítése miatt alakul ki konfliktus, miközben egyébként mindkettőjük érdeke lenne a további együttműködés. Ilyen helyzetben a peren kívüli egyezség üzleti szempontból is racionális döntés lehet. A felek meghatározhatják, milyen kompromisszumot hajlandók vállalni azért, hogy lezárják a bizonytalanságot és tovább tudjanak lépni.

Mitől lesz valóban használható egy egyezség?

A megfelelő egyezségnek egyértelműnek kell lennie. Nem elegendő például annyit rögzíteni, hogy valamelyik fél később rendezi a tartozását. Pontosan meg kell határozni a vállalt kötelezettségeket, így többek között azt, hogy kinek, milyen jogcímen, mit, milyen módon és milyen határidővel kell teljesítenie. Pénzfizetés esetén az összegnek és a teljesítés módjának is egyértelműnek kell lennie. A közjegyző az eljárás során azt is ellenőrzi, hogy a felek pontosan mely vitás kérdéseket rendezték, illetve maradt-e közöttük olyan kérdés, amelyre az egyezség nem terjed ki. Vizsgálja továbbá a jogszabályi megfelelést, valamint szükség esetén azt is, hogy rendelkezésre áll-e az előírt harmadik személytől vagy hatóságtól származó jóváhagyás.

Mindez azért lényeges, mert a végrehajthatóság egyik alapja éppen a kötelezettségek megfelelő meghatározása.

Mediáció vagy közjegyzői egyezség?

A két fogalom könnyen összekeverhető, pedig eltérő funkciót töltenek be. A mediáció célja elsősorban az, hogy segítséget nyújtson a konfliktusban álló feleknek a közös megoldás megtalálásában. A közjegyző ezzel szemben nem mediátorként jár el, vagyis nem ő dolgozza ki a kompromisszumot. A két eljárás ugyanakkor jól kiegészítheti egymást. A felek először mediáció során eljuthatnak egy mindkettőjük számára elfogadható megállapodásig, majd az így kidolgozott kompromisszumot közjegyző elé vihetik. Amennyiben annak feltételei fennállnak, így a megállapodás jogerős és közvetlenül végrehajtható egyezséggé válhat.

Mikor nem választható a közjegyző előtti egyezség?

Fontos korlát, hogy ez az eljárás nem használható minden konfliktus rendezésére. Közjegyző előtti egyezségi eljárás akkor indítható, ha ugyanabban az ügyben még egyik érintett sem kezdeményezett bírósági eljárást. Szintén kizáró körülmény, ha az ügyben korábban már jogerős bírósági ítélet vagy fizetési meghagyás született, illetve a felek ugyanabban a kérdésben már bíróság vagy közjegyző előtt egyezséget kötöttek. Bizonyos ügytípusok eleve nem rendezhetők ezen az úton. Ide tartoznak például a munkaügyi, végrehajtási, társasági jogi és személyi állapotot érintő jogviták, valamint általánosságban a családjogi konfliktusok. Utóbbi körben ugyanakkor vannak kivételek: a házassági és élettársi vagyonjogi kérdések esetében lehetőség nyílhat közjegyző előtti egyezségre.

Az ügyvéd szerepe az egyezség előkészítésében

A közjegyző előtti egyezségi eljárásokban gyakran ügyvédek is közreműködnek. Ennek egyik oka, hogy a kompromisszum létrejötte előtt érdemes pontosan felmérni a felek jogi helyzetét.

Az ügyvéd segíthet annak megítélésében, hogy milyen esélyekkel indulhatna egy esetleges per, milyen kockázatokkal és költségekkel járna az eljárás, illetve milyen kompromisszum tekinthető az adott körülmények között ésszerűnek.

A jogi közreműködés az egyezség szövegezése során is jelentős lehet. A cél olyan feltételek meghatározása, amelyek világosak, jogszerűek és adott esetben végrehajthatók.

Mikor érdemes a pert egyezségre cserélni?

Nincs olyan általános szabály, amely szerint minden konfliktust peren kívül kellene rendezni. Ha a felek álláspontja teljesen összeegyeztethetetlen, az egyik fél vitatja a követelés egészét, vagy nincs valódi megegyezési szándék, szükség lehet a bíróság döntésére. Ha azonban már kialakult egy közös tárgyalási alap, érdemes a kereset benyújtása előtt megvizsgálni az alternatív lehetőségeket. A döntésnél célszerű összevetni a várható perköltséget, az eljárás időtartamát, a bizonyítás nehézségeit, a bizonytalan kimenetelt és az esetleges üzleti következményeket azzal, hogy milyen feltételekkel lehetne azonnal lezárni a konfliktust. A kompromisszum ugyanis nem feltétlenül jelenti azt, hogy valamelyik fél „elveszíti” a vitát. Bizonyos helyzetekben gazdaságilag kedvezőbb lehet egy kiszámítható megállapodás, mint éveken keresztül várni egy bizonytalan bírósági döntésre.

Gyakori kérdések a közjegyző előtti egyezségről

Mi az a közjegyző előtti egyezség?

Olyan bíróságon kívüli eljárás, amelyben a vitában álló felek az általuk kialakított megállapodást közjegyző elé viszik. Ha az egyezség megfelel a jogszabályi követelményeknek és a közjegyző jóváhagyja, a vita jogerősen lezárható.

Végrehajtható a közjegyző előtt kötött egyezség?

Igen, a szükséges feltételek teljesülése esetén közvetlen végrehajtás alapjául szolgálhat. Ez az egyik legfontosabb különbség egy egyszerű, informális megállapodáshoz képest.

Mennyi idő alatt köthető közjegyzői egyezség?

Ha a felek már előzetesen megállapodtak a lényeges feltételekben és minden szükséges dokumentum rendelkezésre áll, ideális esetben akár egy nap alatt is létrejöhet a jogerős egyezség.

Lehet közjegyzői egyezséget kötni tartozásról?

Bizonyos vagyonjogi viták és pénzügyi követelések rendezésére alkalmazható. A megállapodásban pontosan meg kell határozni többek között a teljesítendő kötelezettséget és annak határidejét.

Mi történik, ha az egyik fél nem tartja be az egyezséget?

Ha az egyezség megfelel a végrehajthatóság feltételeinek, a jogosult közvetlen végrehajtást kezdeményezhet. Ez jelentősen lerövidítheti a követelés érvényesítésének folyamatát.

Lehet közjegyzőhöz fordulni, ha már folyamatban van a per?

Ugyanabban az ügyben közjegyző előtti egyezségi eljárás nem indítható, ha valamelyik fél már bírósági eljárást kezdeményezett. Emiatt ezt a lehetőséget célszerű még a per megindítása előtt mérlegelni.

A per megindítása előtt érdemes mérlegelni az alternatívákat

A bírósági jogérvényesítés továbbra is nélkülözhetetlen azokban az ügyekben, ahol a felek képtelenek megállapodni. Ugyanakkor számos vagyoni és üzleti konfliktusnál felesleges lehet hosszú időn keresztül pereskedni, ha mindkét oldal számára elfogadható kompromisszum alakítható ki.

A közjegyző előtti egyezség legfontosabb előnye a gyorsaság, a kiszámíthatóság, a jogvita végleges lezárásának lehetősége és – megfelelő feltételek esetén – a közvetlen végrehajthatóság. Cégek számára ehhez társulhat az üzleti kapcsolatok megőrzése és a hosszú perrel járó pénzügyi bizonytalanság csökkentése. Ezért egy kialakuló jogvita esetén még a kereset benyújtása előtt érdemes megvizsgálni, hogy valóban bírósági döntésre van-e szükség, vagy a konfliktus megfelelően előkészített egyezséggel is rendezhető.

⚠️ Jogi nyilatkozat

A jelen cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, kizárólag általános tájékoztatási célt szolgál. A Dr. Koncz Ügyvédi Iroda a cikkben foglalt információk felhasználásából eredő esetleges jogkövetkezményekért semmilyen felelősséget nem vállal. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a jogszabályi környezet folyamatosan változik, a cikk írásának időpontjában hatályos rendelkezések alapján készült, így az abban szereplő információk idővel elavulhatnak. Konkrét ügyben minden esetben javasolt egyedi jogi tanácsadás igénybevétele.