Sokan tudják, hogy Magyarországon az egyenes ági rokonok – például szülők és gyermekek – közötti öröklés általában illetékmentes. A helyzet azonban jóval összetettebbé válik, ha az öröklésben nemzetközi tényezők jelennek meg. Ez akkor fordulhat elő, ha az örökös külföldön él, vagy ha az örökhagyó vagyonának egy része más országban található. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy az örökség után külföldön adót kell fizetni, még akkor is, ha Magyarországon az öröklés teljes mérték

A céges mobiltelefon ma már alapvető munkaeszköz. Az elektronikus kommunikáció, a távoli munkavégzés és az online ügyintézés térnyerésével azonban egyre fontosabbá válik a céges mobiltelefon használatával kapcsolatos adatvédelmi szabályok betartása. A munkáltatók számára külön kihívást jelent, hogy miként ellenőrizhetik jogszerűen az eszközhasználatot, miközben tiszteletben tartják a munkavállalók magánszféráját. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 201

Az elektronikus ügyintézés rohamos térnyerésével egyre élesebben merül fel a kérdés, miként tud egy gazdasági társaság joghatályosan és biztonságosan elektronikus úton nyilatkozni. Különösen aktuális ez azóta, hogy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítő szolgáltatás (AVDH) kikerült a polgári perrendtartás által elismert elektronikus okirati formák közül, és helyére a digitális állampolgár mobilalkalmazás, azaz a DÁP lépett. De vajon alkalmas-e a DÁP arra, hogy eg

Fix 3%-os lakáshitel és kiemelt beruházások: szigorodó szabályok az Otthon Start Programban Az Otthon Start Program keretében bevezetett fix 3%-os kamatozású lakáshitel az elmúlt évek egyik legfontosabb lakáspolitikai eszközévé vált. A konstrukció célja egyértelmű: az új lakások iránti kereslet élénkítése, valamint a megfizethető lakhatás elősegítése. A jogalkotó azonban hamar felismerte, hogy a program hosszú távú sikeréhez nem elegendő a keresleti oldal támogatása – a lak

2026. március 1-jén jelentős változások lépnek hatályba a Polgári Törvénykönyvben , amelyek a gazdasági társaságok működését és a tagok felelősségét is közvetlenül érintik. Az Országgyűlés 2025 decemberében fogadta el a 2013. évi V. törvényt módosító jogszabályt, amely több mint egy évtized jogalkalmazási tapasztalataira reagál. A módosítások célja egyértelmű: a gyakorlatban felmerült jogértelmezési bizonytalanságok megszüntetése, az egységesebb jogalkalmazás elősegítése és a